Második rész!!:)

Sziasztok!:)
Bocsi hogy csak most hozom a kövi részt ,de nem voltam itthon és gép közelben sem.
Remélem tetszeni fog ez a rész is!:)
Puszi:Vivii:)


Felmentünk,vagyis felcipeltem a lépcsőn Emilyt és betettem az ágyába és én is elmentem aludni. 

Másnap reggel magamtól keltem fel és boldog voltam.Hogy miért?Justin Bieber konceeeert!!Felkeltem,elkészültem a reggeli dolgokkal és lementem reggelizni. A konyhában már anya várt a reggelivel.A kedvencemet csinálta,amerikai palacsintát.
-Jó reggelt anya.
-Jó reggelt kicsim.Hogy aludtál?-kérdezte nagy mosollyal amit egyből tudtam ,hogy azért van mert ma megyek a koncertre.
-Jól köszi.-megettem a reggelim,és felhívtam Lorent,hogy nem e jönne át.Persze egyből bele egyezett ,hisz ő is várja az estét.Mikor megérkezett Loren egész nap fel voltunk pörögve és már délután 5 órakkor elkezdtünk  készülődni.
*KONCERTEN*
Az aréna elött vártuk ,hogy sorra kerüljünk.Mikor bejutottunk a VIP részhez mentünk mert oda szólt a jegyünk.Vártunk egy kicsit és elkezdődött a koncert.Justin fantasztikus volt.Végig tomboltuk az egészet,énekeltünk,táncoltunk.A koncert után volt a VIP jegyeseknek autogram osztás és kép készítési lehetősége.Mi siettünk Lorennel ,hogy minnél elöbb láthassuk Justint.Mikor mi jöttünk,megmutattam Justinnak a tetoválásom,ami a Nothing Like Us szövese volt.
-És ezt miért tetováltattad magadra?-kérdezte Justin kíváncsian.
-Mert volt egy szerelmem akit nemrég elvesztettem egy autóbalesetben.-és a szívemig hatolt ez a mondat.Már könnybe lábadt szemmel néztem Justinra,aki ezt észre vette és megölelt.Abban a pillanatban kitört belőlem a sírás.Justin szólt a testőröknek,hogy hozzanak nekem egy széket megy vizet.Meghozták.Leültem a székre és szépen lassan kezdtem megnyugodni.Justin egy percig sem ment el mellőlem.
-Vissza kell mennem ...várnak a rajongóim.-villantott meg egy féloldalas mosolyt.
-Persze természetesen-mondtam-akkor én is megyek.-már akartam a székről felállni,de Justin vissza lökött.
-Várj meg itt ne menj sehova mindjárt kész leszek ,akkor elmondhatnád hogy történt ez az egész.-nem tudtam megszólalni csak bólogattam.Igaza volt,nem kellett sokat várnom és már is visszajött.
-Bejössz velem az öltözőmbe?Ott senki nem hall minket és nyugodtabban is beszélgethetünk.
-Persze.Ahogy gondolod.-mosolyogtam és felém nyújtotta  a kezét.Én elfogadtam és segített felállni a székről.Bementünk az öltözőbe és leültem a kanapéra.Elvonult a fürdőszobába és átöltözött.Visszajött,oda húzott egy széket ,és leült velem szembe.Csak néztük egymást pár percig mire belekezdtem.
-Az úgy volt ,hogy jöttek haza a szüleivel a nagyszüleitől és esett az eső.Csúszós volt az út és beléjük csúszott egy kamion.Ő nem élete túl.Az anyukája súlyos balesetet szenvedett ,de már jobban van.Az apukájának meg le kellett vágni az egyik lábát,mert beszorult a roncsok közé.-ahogy meséltem éreztem hogy egymás után folynak le az arcomon a könny cseppjeim .
Justin csak némán figyelt és láttam rajta, hogy nagyon sajnálja a dolgot.Vagy 10 percig néma csendben ültünk,amikor megszólalt.
-Én...én nagyon sajnálom ezt az egész balesetes dolgot.-és átölelt.Addig nem engedett el,amíg meg nem nyugodtam.És utána olyant kért amire nem számítottam.....